Metrikus menet táblázat

A metrikus menet táblázat tartalmazza a normálmenetek szabványos menetemelkedéseit, a gyakran használt finommeneteket, az alapprofil átmérőit, valamint a menetfúrás előtt alkalmazott tipikus előfúró-átmérőket.

A D2/d2 és a D1 értékek az ISO menetprofil geometriájából következő alapméretek. Az előfúrót tartalmazó oszlop technológiai ajánlás egy hagyományos forgácsoló menetfúróhoz – nem azonos sem a D1 átmérővel, sem a csavar számára készített átvezető furattal.

Metrikus normálmenetek táblázata

Ha egy metrikus menet jelölésében nem adják meg a menetemelkedést, akkor a szabványos normál menetemelkedést kell figyelembe venni. Az M8 jelölés ezért alapértelmezés szerint M8×1,25 menetet, az M10 pedig M10×1,5 menetet jelent.

Menet	d [mm]	P – menetemelkedés [mm]	D2/d2 – középátmérő [mm]	D1 – belső magátmérő [mm]	Ajánlott előfúró [mm]
M1	1	0,25	0,838	0,729	0,75
M1,2	1,2	0,25	1,038	0,929	0,95
M1,4	1,4	0,3	1,205	1,075	1,1
M1,6	1,6	0,35	1,373	1,221	1,25
M1,8	1,8	0,35	1,573	1,421	1,45
M2	2	0,4	1,740	1,567	1,6
M2,2	2,2	0,45	1,908	1,713	1,75
M2,5	2,5	0,45	2,208	2,013	2,05
M3	3	0,5	2,675	2,459	2,5
M3,5	3,5	0,6	3,110	2,850	2,9
M4	4	0,7	3,545	3,242	3,3
M4,5	4,5	0,75	4,013	3,688	3,7
M5	5	0,8	4,480	4,134	4,2
M5,5	5,5	0,9	4,915	4,526	4,6
M6	6	1	5,350	4,917	5
M7	7	1	6,350	5,917	6
M8	8	1,25	7,188	6,647	6,8
M9	9	1,25	8,188	7,647	7,8
M10	10	1,5	9,026	8,376	8,5
M11	11	1,5	10,026	9,376	9,5
M12	12	1,75	10,863	10,106	10,2
M14	14	2	12,701	11,835	12
M16	16	2	14,701	13,835	14
M18	18	2,5	16,376	15,294	15,5
M20	20	2,5	18,376	17,294	17,5
M22	22	2,5	20,376	19,294	19,5
M24	24	3	22,051	20,752	21
M27	27	3	25,051	23,752	24
M30	30	3,5	27,727	26,211	26,5
M33	33	3,5	30,727	29,211	29,5
M36	36	4	33,402	31,670	32
M39	39	4	36,402	34,670	35
M42	42	4,5	39,077	37,129	37,5
M45	45	4,5	42,077	40,129	40,5
M48	48	5	44,752	42,587	43
M52	52	5	48,752	46,587	47
M56	56	5,5	52,428	50,046	50,5
M60	60	5,5	56,428	54,046	54,5
M64	64	6	60,103	57,505	58

A d a névleges átmérőt, a P a menetemelkedést, a D2/d2 az alap-középátmérőt, a D1 pedig a belső menet alap-magátmérőjét jelöli. Ezek geometriai alapméretek, nem pedig az elkészült menet teljes határméretei.

Az előfúrók átmérői a hagyományos forgácsoló menetfúró használata előtti tipikus értékek. Az adott anyag, a kívánt menetprofil-kitöltés vagy egy speciális szerszám miatt a megfelelő furatátmérő ettől eltérhet.

Metrikus finommenetek táblázata

A finommenet menetemelkedése kisebb, mint az azonos névleges átmérőjű normálmeneté. A menetemelkedést ezért mindig fel kell tüntetni a jelölésben, például M8×1, M10×1,25 vagy M12×1 formában.

Menet	d [mm]	P – menetemelkedés [mm]	D2/d2 – középátmérő [mm]	D1 – belső magátmérő [mm]	Ajánlott előfúró [mm]
M4×0,5	4	0,5	3,675	3,459	3,5
M5×0,5	5	0,5	4,675	4,459	4,5
M6×0,75	6	0,75	5,513	5,188	5,2
M8×1	8	1	7,350	6,917	7
M8×0,75	8	0,75	7,513	7,188	7,3
M10×1,25	10	1,25	9,188	8,647	8,8
M10×1	10	1	9,350	8,917	9
M12×1,5	12	1,5	11,026	10,376	10,5
M12×1,25	12	1,25	11,188	10,647	10,8
M12×1	12	1	11,350	10,917	11
M14×1,5	14	1,5	13,026	12,376	12,5
M16×1,5	16	1,5	15,026	14,376	14,5
M18×2	18	2	16,701	15,835	16
M18×1,5	18	1,5	17,026	16,376	16,5
M20×2	20	2	18,701	17,835	18
M20×1,5	20	1,5	19,026	18,376	18,5
M22×1,5	22	1,5	21,026	20,376	20,5
M24×2	24	2	22,701	21,835	22
M24×1,5	24	1,5	23,026	22,376	22,5
M27×2	27	2	25,701	24,835	25
M30×2	30	2	28,701	27,835	28
M33×2	33	2	31,701	30,835	31
M36×3	36	3	34,051	32,752	33
M36×2	36	2	34,701	33,835	34

A kisebb menetemelkedés nem jelent pontosabb menetet. A pontosságot és az illeszkedést a tűrésosztály határozza meg. A finommenet ugyanakkor nagyobb magátmérővel és azonos hosszúságon több menetfordulattal rendelkezik, mint az azonos névleges átmérőjű normálmenet.

Hogyan válasszunk előfúrót metrikus menethez?

Hagyományos forgácsoló menetfúró esetén használható az alábbi egyszerű műhelyszabály:

$d_f \approx d - P$

A képletben a d_f az előfúró átmérője, a d a menet névleges átmérője, a P pedig a menetemelkedés.

M8×1,25 menet esetén:

$d_f \approx 8 - 1{,}25 = 6{,}75\ \mathrm{mm}$

A gyakorlatban ezért tipikusan 6,8 mm-es fúrót választanak. M10×1,5 menetnél az eredmény 8,5 mm, míg M10×1 finommenetnél 9 mm.

Ez a képlet gyakorlati közelítés, nem pedig a D1 átmérő meghatározására szolgáló összefüggés. Pontos furatoknál figyelembe kell venni a furat tényleges átmérőjét, a szerszám ütését, a megmunkált anyagot, a menetfúró bevonatát és a kívánt menetprofil-kitöltést is.

Előfúrás forgácsoló menetfúróhoz és menetformázóhoz

A metrikus menet táblázatban szereplő előfúrók egy tipikus forgácsoló menetfúróhoz tartoznak. Ez a szerszám anyagot távolít el, és forgácsot képez. A menetformázó ezzel szemben képlékenyen alakítja át az anyagot, ezért nagyobb és pontosabban elkészített furatot igényel.

Menetformázó használatakor nem szabad automatikusan a táblázat „Ajánlott előfúró” oszlopának értékeit alkalmazni. Mindig ellenőrizni kell a szerszám gyártójának ajánlását. A túl kicsi furat jelentősen növeli a menetformázási nyomatékot, és a szerszám vagy a munkadarab sérülését okozhatja.

Menethez készített furat és csavarátvezető furat

A menethez készített magfurat kisebb a menet névleges átmérőjénél, mivel a furat falában kell kialakítani a menetprofilt. A csavarátvezető furatnak ezzel szemben lehetővé kell tennie a csavar szabad áthaladását, ezért nagyobb a csavar névleges átmérőjénél.

Egy M8 csavarral kapcsolatban három különböző érték is előfordulhat:

6,647 mm – az M8×1,25 belső menet D1 alap-magátmérője,
6,8 mm – a forgácsoló menetfúró használata előtt alkalmazott tipikus előfúró,
8 mm-nél nagyobb érték – a csavarátvezető furat, amelynek pontos mérete a szükséges illesztési hézagtól függ.

Ezek az értékek nem mondanak ellent egymásnak, mivel eltérő geometriai elemeket és különböző megmunkálási szakaszokat írnak le.

Mit jelent az M8, az M8×1 és az M8-6H jelölés?

Az M betű az ISO metrikus menetet jelöli, az utána következő szám pedig a menet névleges átmérőjét adja meg milliméterben.

M8 – 8 mm névleges átmérőjű menet, szabványos 1,25 mm-es normál menetemelkedéssel,
M8×1 – 8 mm névleges átmérőjű finommenet, 1 mm-es menetemelkedéssel,
M8×1-6H – M8×1 méretű belső menet 6H tűrésosztályban,
M8×1-6g – M8×1 méretű külső menet 6g tűrésosztályban.

A nagybetűs jelölések a belső menetek, a kisbetűs jelölések pedig a külső menetek tűréshelyzetét adják meg. A szám a tűrésfokozatot jelöli. A tényleges határméretek a névleges átmérőtől, a menetemelkedéstől és a kapcsolódási hossztól is függenek, ezért nem határozhatók meg kizárólag a táblázatban szereplő alapméretekből.

Névleges átmérő, középátmérő és magátmérő

A metrikus menet alapprofiljának szöge 60°. Az elméleti profilmagasság a menetemelkedéstől függ:

$H = 0{,}866025 \cdot P$

Az alap-középátmérő az alábbi képlettel számítható:

$D_2 = d_2 = d - 0{,}649519 \cdot P$

A belső menet alap-magátmérője:

$D_1 = d - 1{,}082532 \cdot P$

M8×1,25 menet esetén D2/d2 ≈ 7,188 mm, míg D1 ≈ 6,647 mm. Ezek az alapprofil méretei, a konkrét tűrésosztályhoz tartozó eltérések alkalmazása előtt.

Hogyan azonosítható egy ismeretlen metrikus menet?

Először tolómérővel meg kell mérni a külső menet átmérőjét, majd menetfésűvel meg kell határozni a menetemelkedést. Menetfésű hiányában több menetfordulat teljes hosszát is meg lehet mérni, majd az eredményt el kell osztani a menetközök számával.

Az M10×1,5, az M10×1,25 és az M10×1 menetek külső átmérője hasonló, de a menetek nem cserélhetők fel egymással. A megfelelő azonosításhoz ezért önmagában a tolómérő nem elegendő.

Egy elkészült csavaron mért külső átmérő a tűrésmező miatt kissé kisebb lehet a névleges értéknél. Az elkészült menetek ellenőrzésére megy és nem megy menetidomszereket is használnak, nem kizárólag a külső átmérő mérését.