Acél súly kalkulátor

Az acél súly kalkulátor kiszámítja az acéllemezek, laposacélok, rudak, csövek és zártszelvények elméleti tömegét. Az eredmény tartalmazza egy darab tömegét, a teljes tömeget, a kg/m vagy kg/m² értéket, az acél térfogatát, a tonnában megadott tömeget és az anyag becsült költségét.

Válaszd ki az elem típusát, majd add meg a szükséges méreteket. IPE, HEA, HEB, UPN és más katalógusszelvények esetén a legpontosabb eredményt a gyártói vagy szelvénytáblázatban szereplő kg/m érték megadásával kapod.

Számítsd ki acéllemezek, laposacélok, rudak, csövek és zártszelvények elméleti tömegét. A kalkulátor megadja egy darab tömegét, a teljes tömeget, a kg/m vagy kg/m² értéket, az acél térfogatát és a becsült költséget.

A kalkulátor az acél elméleti tömegét a megadott méretek és anyagsűrűség alapján számítja ki. A tényleges tömeg a mérettűrések, a lekerekített sarkok, a bevonatok, a hegesztési varratok és a gyártási eltérések miatt különbözhet. Katalógusszelvényeknél lehetőleg a gyártó által megadott kg/m értéket használd.

Elem típusa [-]

Válaszd ki az elem geometriáját, vagy számíts a katalógusban megadott méterenkénti tömeg alapján.

Sűrűség [kg/m³]

Szerkezeti acélhoz általánosan használt érték. Tartomány: 7000-8500 kg/m³.

Az ár egysége [-]

Válaszd ki, hogy a megadott ár kilogrammra vagy tonnára vonatkozik.

Példaméretek

Hosszúság [mm]

Az acéllemez hosszúsága. Tartomány: 1-20 000 mm.

Szélesség [mm]

Az acéllemez szélessége. Tartomány: 1-20 000 mm.

Vastagság [mm]

Az acéllemez névleges vastagsága. Tartomány: 0,1-1000 mm.

Nem használt mező [-]

A kiválasztott elemtípusnál nem használható.

Lemezek száma [-]

Azonos méretű lemezek száma. Tartomány: 1-100 000.

Acél ára [Ft/kg]

Adj meg 0 értéket, ha csak a tömeget szeretnéd kiszámítani. Tartomány: 0-100 000 000.

Acéllemez: m = a × b × t × ρ × n. A milliméterben megadott méreteket a kalkulátor automatikusan méterre váltja.

A számítás eredménye

– Teljes tömeg

– Egy darab tömege

– Felülettömeg

– Acél térfogata

– Teljes költség

Válaszd ki az elem típusát, majd add meg a méreteket az acél tömegének kiszámításához.

Hogyan számítható ki az acél tömege?

Egy acélelem tömege az elem térfogatából és az anyag sűrűségéből számítható ki:

$m = V \cdot \rho$

Az m a tömeget jelenti kilogrammban, a V a térfogatot m³-ben, a ρ pedig a sűrűséget kg/m³-ben. A kalkulátor alapértelmezésként 7850 kg/m³ értéket használ, de más ötvözet vagy anyagdokumentáció esetén ez módosítható.

A számításnál az egységek helyes átváltása alapvető. A milliméterben megadott keresztmetszeti méreteket először méterre vagy négyzetméterre kell átváltani, és csak ezután lehet megszorozni a hosszúsággal és a sűrűséggel. Az átváltás kihagyása több nagyságrenddel hibás eredményt adhat.

Hogyan számítható ki az acéllemez tömege?

Az acéllemez téglatestként kezelhető. A térfogata a hosszúság, a szélesség és a vastagság szorzata:

$m = a \cdot b \cdot t \cdot \rho \cdot n$

Az a és a b a lemez mérete, a t a vastagság, az n pedig a lemezek száma. Egy 2000 × 1000 × 2 mm méretű acéllemez 7850 kg/m³ sűrűséggel számolva elméletileg 31,4 kg tömegű.

A kalkulátor a felülettömeget is megadja kg/m²-ben. Egy 2 mm vastag acéllemez felülettömege 15,7 kg/m². Ez az érték akkor is használható, ha egy szabálytalan alakú lemezelem felülete már ismert.

Laposacélok és tömör rudak tömege

Laposacél, köracél, négyzetacél vagy hatszögacél esetén először a keresztmetszet területét kell kiszámítani, majd meg kell szorozni a hosszúsággal:

$m = A \cdot L \cdot \rho \cdot n$

Az A a keresztmetszet területe, az L egy elem hosszúsága, az n pedig a darabszám. Köracél esetén a keresztmetszet területe:

$A = \frac{\pi d^2}{4}$

Egy Ø12 mm átmérőjű köracél elméleti tömege körülbelül 0,888 kg/m. Egy 12 m hosszú rúd tömege körülbelül 10,65 kg, tíz ilyen rúd pedig körülbelül 106,5 kg.

Hatszögacél esetén a laptávolságot kell megadni, vagyis a két szemközti, párhuzamos lap közötti távolságot. Ebbe a mezőbe nem a hatszög oldalhosszát kell beírni.

Hogyan számítható ki az acélcső tömege?

Az acélcső nem számítható tömör hengerként. A külső kör területéből le kell vonni az üres belső keresztmetszet területét:

$A = \frac{\pi}{4} \left[D^2 - (D - 2t)^2\right]$

A D a külső átmérőt, a t pedig a falvastagságot jelenti. Egy Ø48,3 × 3,2 mm méretű acélcső elméleti tömege körülbelül 3,56 kg/m. Egy 6 m hosszú szakasz tömege körülbelül 21,35 kg.

A falvastagságnak kisebbnek kell lennie a külső átmérő felénél. Ellenkező esetben a belső átmérő nulla vagy negatív értékű lenne.

Négyzetes és téglalap alakú zártszelvények

Zártszelvénynél a külső téglalap területéből le kell vonni az üres belső keresztmetszet területét:

$A = B \cdot H - (B - 2t)(H - 2t)$

A képlet jól használható az elméleti tömeg becslésére, de éles sarkokat feltételez. A valós zártszelvények lekerekített sarkokkal készülnek, ezért a tényleges keresztmetszet kissé eltérhet az egyszerű geometriai modelltől.

Egy 40 × 40 × 2 mm méretű zártszelvény geometriai tömege körülbelül 2,39 kg/m. Egy 6 m hosszú darab tömege körülbelül 14,32 kg. Pontos kereskedelmi elszámoláshoz azonban célszerű a gyártói vagy szelvénytáblázatban szereplő kg/m értéket használni.

Miért kg/m alapján számítjuk a katalógusszelvényeket?

Az IPE, HEA, HEB, HEM, UPN, U-szelvények és szögacélok keresztmetszete összetettebb egy egyszerű téglalap alakú keretnél. Gerinclemezt, öveket, átmeneti sugarakat és gyártási tűréseket tartalmaznak.

A legbiztosabb módszer a szelvénytáblázatban szereplő névleges méterenkénti tömeg használata:

$m = q \cdot L \cdot n$

A q a szelvény tömegét jelenti kg/m-ben. Egy 25 kg/m tömegű és 12 m hosszú szelvény tömege 300 kg. Négy ilyen elem teljes tömege 1200 kg, vagyis 1,2 t.

Acéltermék	Ajánlott számítási módszer
Acéllemez	Hosszúság × szélesség × vastagság × sűrűség
Laposacél és tömör rúd	Keresztmetszet × hosszúság × sűrűség
Kör keresztmetszetű acélcső	A külső és belső keresztmetszet különbsége
Zártszelvény	Geometriai képlet becsléshez, kg/m érték pontos elszámoláshoz
IPE, HEA, HEB, UPN és szögacél	A katalógusban szereplő névleges kg/m érték

Az acél sűrűsége és az anyagminőség

A 7850 kg/m³ érték jól használható általános kiindulási pontként a legtöbb szerkezeti és szénacélhoz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden acélfajta pontosan azonos sűrűségű.

A rozsdamentes, szerszám- és erősen ötvözött acélok különböző mennyiségben tartalmazhatnak krómot, nikkelt, molibdént és más ötvözőelemeket. Pontos költségvetéshez vagy gyártási elszámoláshoz a konkrét anyagminőség dokumentációjában megadott sűrűséget érdemes használni.

Az acélminőség megváltoztatása nem csak a tömeget befolyásolhatja. Eltérhet a szilárdság, a hegeszthetőség, a korrózióállóság és a megmunkálhatóság is, ezeket azonban a tömegkalkulátor nem vizsgálja.

Az elméleti és a tényleges acéltömeg közötti különbség

A geometriai számítás elméleti tömeget ad. A tényleges acéltermék a vastagság, az átmérő, a hosszúság és a keresztmetszet alakjának gyártási tűrései miatt kissé könnyebb vagy nehezebb lehet.

Eltérést okozhat a zártszelvény sarokrádiusza, a cső hegesztési varrata, a hengerlési reve, a horganybevonat, a festékréteg, más védőbevonat, valamint a furatok, letörések és megmunkálás során eltávolított anyag.

Beszerzés, szállítás és előzetes költségbecslés tervezéséhez az elméleti tömeg általában elegendő. Kereskedelmi átvételnél, raktári elszámolásnál vagy egy szállítóeszköz megengedett terhelésének meghatározásánál a termék dokumentációját, a katalógustömeget vagy a tényleges mérlegelést kell alapul venni.

Hogyan számítható ki az acél ára?

Az anyagköltség a teljes tömeg és az egységár szorzata. A kalkulátorban kilogrammonkénti vagy tonnánkénti ár adható meg.

$K = m \cdot C$

Tonnánként megadott ár esetén a kilogrammban számított tömeget 1000-rel kell osztani. 1250 kg, vagyis 1,25 t acél 420 000 Ft/t egységár mellett 525 000 Ft anyagköltséget jelent.

Az eredmény nem tartalmazza a darabolást, fúrást, hajlítást, hegesztést, korrózióvédelmet, csomagolást és szállítást. Kis mennyiségnél a tényleges ár függhet a minimális rendelési mennyiségtől és a méretre vágás felárától is.

Mit nem számít ki az acél súly kalkulátor?

Az elem tömege önmagában nem mutatja meg, hogy a kiválasztott szelvény biztonságosan elviseli-e a terhelést. A kalkulátor nem ellenőrzi a teherbírást, a feszültségeket, a lehajlást, a kihajlást, a stabilitást, a kapcsolatokat vagy a tűzállóságot.

A szerkezeti elemek méretezéséhez meg kell határozni a terheket, a statikai rendszert, a kihajlási hosszt, a keresztmetszeti jellemzőket, az acélminőséget és a megtámasztási feltételeket. Ezek tervezési számítások, amelyeket a vonatkozó szabványok és műszaki előírások szerint kell elvégezni.

Acél súly kalkulátor