A négyzetméter kalkulátor kiszámítja a padló, a falak vagy egy megadott felület méretét. Az eredményhez anyagráhagyás adható, és a négyzetméterár alapján a becsült költség is azonnal meghatározható.
Egyszerű felületeknél elegendő megadni a hosszúságot és a szélességet. A falak felületének kiszámításához a helyiség kerületével, belmagasságával, valamint az ablakok, ajtók és más nyílások levonásával érdemes számolni.
Négyzetméter kalkulátor
Számítsd ki a felületet m²-ben, add hozzá az anyagráhagyást, és ellenőrizd a becsült költséget a négyzetméterár alapján. A kalkulátor padlóhoz, téglalap alakú felületekhez, egy helyiség falaihoz és már ismert felülethez is használható.
A számítás eredménye
Hogyan számítható ki a négyzetméter?
A négyzetméter a felület mértékegysége. Felújításnál leggyakrabban téglalap alakú felületeket kell kiszámítani, például padlót, falat, munkalapot, építőlapot, teraszt vagy egy burkolandó felületet.
Az A a felületet jelenti m²-ben, az a a hosszúságot, a b pedig a szélességet. Egy 4 m × 3 m méretű szoba padlójának alapterülete 12 m².
Ha több azonos méretű elemet számítasz, egy téglalap felületét meg kell szorozni az elemek számával.
Az n az azonos méretű felületek számát jelenti. Négy, egyenként 1,2 m × 0,35 m méretű lépcsőfok összes nettó felülete 1,68 m².
Hogyan számítható ki a falak felülete?
Festéshez, gletteléshez, tapétázáshoz vagy falburkolathoz önmagában a padló alapterülete nem elegendő. Ki kell számítani az összes fal felületét, majd le kell vonni az ablakok, ajtók és egyéb nyílások területét.
Az a és a b a helyiség hosszúsága és szélessége, a h a belmagasság, az Ao pedig az ablakok, ajtók és más nyílások összfelülete.
Egy 4 m × 3 m méretű, 2,6 m belmagasságú szoba falainak bruttó felülete 36,4 m². Ha ebből 3 m² nyílást levonunk, 33,4 m² nettó falfelület marad.
Mekkora ráhagyással érdemes számolni?
A szükséges ráhagyás az anyag típusától, a lerakási mintától és a vágások számától függ. Egyenes kiosztásnál és szabályos felületnél kisebb ráhagyás is elegendő lehet, mint halszálkamintánál, átlós lerakásnál, fülkéknél, sarkoknál vagy sok vágást igénylő helyiségekben.
| Felhasználás | Jellemző ráhagyás |
|---|---|
| Laminált padló vagy deszka egyenes lerakással | 5-8% |
| Halszálkaminta vagy átlós lerakás | 10-15% |
| Csempe vagy padlólap egyenes kiosztással | 8-10% |
| Átlós burkolás, nagyméretű lapok, fülkék | 10-15% |
| Festék, glett vagy tapéta | 5-10% |
| Méretre vágott lapok, munkalapok és burkolatok | 3-7% |
Csomagban értékesített anyagoknál a kalkulátor eredményét teljes csomagokra kell felfelé kerekíteni. Ha például 13,2 m² laminált padlóra van szükség, és egy csomag 2,2 m² anyagot tartalmaz, akkor 6 csomagot kell megvásárolni. Más csomagméretnél a tényleges többlet nagyobb is lehet.
Hogyan számítható ki az anyagköltség?
Az anyagköltség a szükséges felület és az 1 m²-re jutó ár szorzata. Vásárlásnál célszerű a ráhagyással növelt felületet használni, nem csak a nettó felületet.
A K a költséget, az Az a ráhagyással növelt felületet, a C pedig az 1 m²-re jutó árat jelenti. Ha 13,2 m² anyagra van szükség, és az egységár 10 000 Ft/m², a becsült költség 132 000 Ft.
Munkadíj számításánál ugyanez a képlet használható, ha a kivitelező négyzetméterenkénti árat alkalmaz. Figyelembe kell venni azonban, hogy az aljzat előkészítését, az alapozást, a sarkokat, a szegélyeket, a fugázást vagy a minimális munkadíjat külön is felszámíthatják.
A helyiség alapterülete és az anyagszükséglet nem ugyanaz
A padló nettó alapterülete nem azonos a ténylegesen megvásárolandó anyagmennyiséggel. Egy 5 m²-es fürdőszobához közel 6 m² burkolólap is szükséges lehet, mert az anyag egy része elvész a folyóka, a falsík mögötti tartály, a fülkék és más elemek körüli vágásoknál.
A padlót, a falakat és a táblákban, csomagokban, tekercsekben vagy lapokban értékesített anyagokat eltérő módon kell számolni. Ezért a kalkulátor külön mutatja a nettó felületet, a ráhagyást és a ráhagyással növelt felületet.
A felújításhoz szükséges anyagmennyiség nem tévesztendő össze a lakás hivatalos hasznos alapterületével. A hasznos alapterületnek építési, statisztikai, adózási vagy közigazgatási jelentősége lehet, és külön szabályok alapján határozható meg. Ez a kalkulátor az anyagszükséglet kiszámítására szolgál.
Mikor térhet el a tényleges anyagszükséglet?
A legnagyobb eltérések görbe falaknál, szabálytalan sarkoknál, fülkéknél, ferde síkoknál, küszöböknél, oszlopoknál és beépített szerkezeteknél jelentkeznek. Egy egyszerű téglalap jól leírhat egy átlagos szobát, de nem helyettesíti egy szabálytalan helyiség pontos felmérését.
Burkolólapoknál és laminált padlónál a lerakási minta is számít. Az egyenes kiosztás kevesebb hulladékot termel, míg a halszálkaminta, az átlós lerakás vagy a határozott mintázatú anyag nagyobb ráhagyást igényel. Festéknél és glettnél az eredményt az aljzat nedvszívó képessége, a rétegek száma és a munkavégzés közbeni veszteség is befolyásolja.
Gyors költségbecsléshez a kalkulátor eredménye megfelelő. Anyagvásárlás előtt azonban érdemes ismét ellenőrizni a helyszíni méreteket, kiszámítani a teljes csomagok számát, és néhány tartalék darabot félretenni a későbbi javításokhoz.
