Amper-kW táblázat - 1×32 A és 3×16 A hány kW?

A csatlakozási teljesítmény azt mutatja meg, hogy egy felhasználási hely mekkora villamos teljesítményt vehet igénybe a hálózatból. Az amper-kW táblázat segítségével összehasonlítható az egyfázisú 230 V-os és a háromfázisú 400 V-os csatlakozás elméleti teljesítménye 6-63 A között.

A biztosító névleges árama és a számított kW-érték önmagában még nem jelenti azt, hogy az adott teljesítmény automatikusan igénybe vehető. A ténylegesen rendelkezésre álló teljesítményt, a csatlakozási főbiztosító értékét, a fázisszámot és az esetleges hálózatfejlesztést a területileg illetékes elosztó határozza meg az igénybejelentés, a mérőhely, a vezetékek és a helyi hálózat műszaki állapota alapján.

Csatlakozási áramerősség kalkulátor

Add meg az egyidejűleg működő fogyasztók teljesítményét és a tervezett tartalékot. A kalkulátor kiszámítja a becsült áramerősséget, majd kiválasztja a következő magasabb névleges értéket.

A számítás 230/400 V névleges feszültséget, cosφ = 1 értéket és háromfázisú rendszerben egyenletes fázisterhelést feltételez. Az eredmény tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az elosztói műszaki-gazdasági tájékoztatót, a villamos tervet vagy a regisztrált szerelő vizsgálatát.

Csatlakozás típusa [-]

Háromfázisú számításnál az L1, L2 és L3 azonos terhelését feltételezzük.

Egyidejű teljesítményigény [kW]

Nem az összes adattábla szerinti teljesítmény összege, hanem az egy időben működő fogyasztóké. Tartomány: 0,1-100 kW.

Tervezési tartalék [%]

A tartalékot a tervezett későbbi fogyasztók alapján kell megadni, nem automatikus biztonsági szorzóként.

Példabeállítások

Egy fázis: P = U × I. Három fázis: P = √3 × U × I.

Számítási eredmény

3×16 A Következő névleges áramérték Számítás szerinti következő magasabb érték

11,09 kW A kiválasztott érték elméleti teljesítménye cosφ = 1 és névleges feszültség mellett

3,68 kW Egy fázison rendelkezésre álló teljesítmény 230 V mellett, fázisonként

10 kW és 10% tartalék mellett a számítási teljesítmény 11 kW. Háromfázisú 400 V-os rendszerben ez körülbelül 15,88 A fázisáramot jelent, ezért a következő névleges érték 3×16 A.

Csatlakozási teljesítmény - amper-kW táblázat

Az alábbi táblázat a névleges feszültségből és a csatlakozási főbiztosító áramából számított elméleti hatásos teljesítményt mutatja. Egy fázisnál 230 V, három fázisnál 400 V vonali feszültség, cosφ = 1 és szimmetrikus fázisterhelés szerepel a számításban.

Névleges áram	1 fázis 230 V	3 fázis 400 V	Egy fázison 230 V
6 A	1,38 kW	4,16 kW	1,38 kW
10 A	2,30 kW	6,93 kW	2,30 kW
16 A	3,68 kW	11,09 kW	3,68 kW
20 A	4,60 kW	13,86 kW	4,60 kW
25 A	5,75 kW	17,32 kW	5,75 kW
32 A	7,36 kW	22,17 kW	7,36 kW
40 A	9,20 kW	27,71 kW	9,20 kW
50 A	11,50 kW	34,64 kW	11,50 kW
63 A	14,49 kW	43,65 kW	14,49 kW

A táblázat számított villamos értékeket tartalmaz, nem automatikusan engedélyezett csatlakozási teljesítményeket. A névleges főbiztosító, a rendelkezésre álló teljesítmény és a hálózati szerződésben rögzített adatok között lehet eltérés. A háromfázisú összteljesítmény csak megfelelő fáziselosztás mellett használható ki.

Hogyan számítható ki a teljesítmény amperből?

Egyfázisú csatlakozás

Ideális, tisztán ohmos terhelésnél az egyfázisú hatásos teljesítmény:

$P = U \cdot I$

1×32 A esetén:

$P = 230 \cdot 32 = 7360\ \mathrm{W} = 7{,}36\ \mathrm{kW}$

Háromfázisú csatlakozás

Szimmetrikus háromfázisú terhelésnél:

$P = \sqrt{3} \cdot U \cdot I$

3×16 A esetén:

$P = \sqrt{3} \cdot 400 \cdot 16 \approx 11{,}09\ \mathrm{kW}$

Ez az összteljesítmény. Egyetlen fázison továbbra is csak 230 V × 16 A, vagyis körülbelül 3,68 kW áll rendelkezésre.

1×32 A, 3×16 A, 3×25 A és 3×32 A hány kW?

Csatlakozás	Elméleti összteljesítmény	Fázisonkénti maximum	A fázisáramok összege
1×16 A	3,68 kW	3,68 kW	16 A
1×25 A	5,75 kW	5,75 kW	25 A
1×32 A	7,36 kW	7,36 kW	32 A
3×10 A	6,93 kW	2,30 kW	30 A
3×16 A	11,09 kW	3,68 kW	48 A
3×20 A	13,86 kW	4,60 kW	60 A
3×25 A	17,32 kW	5,75 kW	75 A
3×32 A	22,17 kW	7,36 kW	96 A

A táblázat két különböző kérdésre válaszol. A háromfázisú oszlop az összes fázis együttes teljesítményét mutatja, a fázisonkénti érték pedig azt, hogy egy 230 V-os fogyasztó legfeljebb mekkora teljesítménnyel terhelheti az adott fázist.

Miért nem ugyanaz az 1×32 A és a 3×16 A?

Az 1×32 A összesen 7,36 kW-ot biztosít egyetlen fázison. A 3×16 A teljes elméleti teljesítménye nagyobb, körülbelül 11,09 kW, de ez három fázis között oszlik meg. Egyetlen fázis továbbra is csak 16 A-rel, vagyis körülbelül 3,68 kW-tal terhelhető.

Ezért egy 7 kW-os egyfázisú fogyasztó nem üzemeltethető közvetlenül 3×16 A csatlakozás egyik fázisáról, még akkor sem, ha a három fázis összteljesítménye meghaladja a 7 kW-ot. A készüléknek többfázisú bekötést kell támogatnia, vagy nagyobb fázisonkénti áramerősségre van szükség.

Miért fontos az egyenletes fázisterhelés?

Háromfázisú csatlakozásnál a főbiztosító mindhárom fázis áramát külön korlátozza. Ha az L1 fázison egyszerre működik egy 3 kW-os sütő, egy 2 kW-os vízforraló és egy 2 kW-os mosogatógép, akkor az együttes teljesítmény körülbelül 7 kW. Ez 230 V mellett több mint 30 A, ezért egy 16 vagy 25 A-es fázis túlterhelődhet, miközben az L2 és L3 alig terhelt.

A nagy egyfázisú fogyasztókat ezért már a tervezéskor el kell osztani a fázisok között. Különösen fontos ez indukciós főzőlap, sütő, villanybojler, klímaberendezés, hőszivattyú, elektromosautó-töltő és műhelygépek esetén.

Mit jelent a 32 A-es csatlakozási alapdíjmentes határ?

A 2026-ban hatályos magyar szabályozás szerint kisfeszültségű vételezési csatlakozásnál nem kell csatlakozási alapdíjat fizetni, ha a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege egy csatlakozási ponton nem haladja meg a 32 A-t.

Igényelt csatlakozás	Összesített áramerősség	A 32 A-es határhoz viszonyítva
1×16 A	16 A	a határ alatt
1×25 A	25 A	a határ alatt
1×32 A	32 A	eléri a határt
3×10 A	30 A	a határ alatt
3×16 A	48 A	16 A-rel meghaladja
3×20 A	60 A	28 A-rel meghaladja
3×25 A	75 A	43 A-rel meghaladja
3×32 A	96 A	64 A-rel meghaladja

Az alapdíjmentesség nem jelenti azt, hogy a teljes kivitelezés minden esetben díjmentes. Költséget okozhat a mérőhely szabványosítása, a fővezeték vagy a főelosztó cseréje, a csatlakozóvezeték átépítése, a regisztrált szerelő munkája, illetve az igény miatt szükségessé váló hálózatépítés.

Mi a csatlakozási teljesítmény?

A csatlakozási teljesítmény a felhasználási hely hálózati csatlakozásának műszaki teljesítőképességéhez kapcsolódik. Kisfeszültségű háztartási csatlakozásnál a gyakorlatban a fázisszám és a csatlakozási főbiztosító névleges árama alapján szokás megadni, például 1×32 A vagy 3×25 A formában.

A hálózathasználati szerződés csatlakozási pontonként tartalmazza a vételezésre rendelkezésre álló teljesítményt, és adott felhasználói körben a lekötött teljesítményt is. A lekötött teljesítmény nem lehet nagyobb annál az értéknél, amelyet a felszerelt túláramvédelem névleges árama alapján meghatározott csatlakozási teljesítmény lehetővé tesz.

Csatlakozási, rendelkezésre álló, lekötött és beépített teljesítmény

Fogalom	Műszaki jelentés
Beépített teljesítmény	Az összes felszerelt fogyasztó névleges teljesítményének összege, függetlenül attól, hogy egyszerre működnek-e.
Egyidejű teljesítményigény	Azoknak a fogyasztóknak a várható együttes teljesítménye, amelyek a használati mód alapján egy időben működhetnek.
Csatlakozási teljesítmény	A hálózati csatlakozás műszaki teljesítőképességéhez és a csatlakozási főbiztosítóhoz kapcsolódó érték.
Rendelkezésre álló teljesítmény	A hálózati szerződés alapján a csatlakozási ponton vételezésre rendelkezésre álló teljesítmény.
Lekötött teljesítmény	A hálózathasználati szerződésben kW-ban rögzített hatásos teljesítmény; főként idősoros, teljesítménydíjas elszámolásnál lényeges.

Egy családi házban a beépített teljesítmény könnyen elérheti a 30-50 kW-ot, miközben a valós egyidejű igény ennél jóval kisebb. A méretezéshez ezért nem elegendő az összes adattáblán szereplő kW egyszerű összeadása.

Mennyi amper kell egy családi házhoz vagy műhelyhez?

Nincs olyan általános amperérték, amely minden azonos alapterületű házhoz megfelelő. A szükséges csatlakozás elsősorban a hőtermelés módjától, a főzőberendezésektől, a használati melegvíz-előállítástól, az elektromosautó-töltéstől, a műhelygépektől és az egyidejű használattól függ.

Csatlakozás	Elméleti teljesítmény	Műszaki értelmezés
1×16 A	3,68 kW	Korlátozott egyfázisú ellátás, kevés nagy fogyasztóval.
1×25 A	5,75 kW	Átlagos egyfázisú lakásnál használható, de a nagy fogyasztók egyidejűsége korlátozott.
1×32 A	7,36 kW	Nagyobb egyfázisú kapacitás, de nincs lehetőség a terhelés fázisok közötti szétosztására.
3×10 A	6,93 kW	Három fázis rendelkezésre áll, de egy fázison csak 2,30 kW használható.
3×16 A	11,09 kW	Gyakori kiindulási érték háromfázisú háztartásnál, megfelelő fáziselosztással.
3×20 A	13,86 kW	Nagyobb tartalék indukciós főzőlaphoz, klímákhoz vagy kisebb műhelyhez.
3×25 A	17,32 kW	Hőszivattyú, több nagy fogyasztó, műhely vagy mérsékelt EV-töltés esetén lehet indokolt.
3×32 A	22,17 kW	Nagy egyidejű igény, erősebb műhelygépek vagy 22 kW-os háromfázisú töltő közelében.

A fenti alkalmazások csak tájékoztató példák. A hőszivattyú villamos igényét nem a hőteljesítménye, hanem a kompresszor és az esetleges kiegészítő fűtőbetét villamos felvétele alapján kell számítani. Ugyanez igaz az elektromos motorokra és a teljesítményelektronikával táplált gépekre.

Motoroknál és induktív fogyasztóknál miért nem elég a P = U × I képlet?

Az egyszerű amper-kW táblázat cosφ = 1 értéket feltételez. Motoroknál, transzformátoroknál és más induktív terheléseknél a hatásos teljesítmény kisebb a látszólagos teljesítménynél:

$P_1 = \sqrt{3} \cdot U \cdot I \cdot \cos\varphi$

A motor tengelyén leadott mechanikai teljesítményhez a hatásfokot is figyelembe kell venni:

$P_2 = \sqrt{3} \cdot U \cdot I \cdot \cos\varphi \cdot \eta$

Az indítási áram rövid ideig a névleges áram többszöröse lehet. A csatlakozási teljesítmény, a kismegszakító karakterisztikája, a motorvédelem és a vezeték keresztmetszete ezért külön méretezési feladat. Nagy motor vagy kompresszor esetén a puszta kW-összeadás nem elegendő.

Hogyan határozható meg a szükséges csatlakozási teljesítmény?

Írd össze a nagy teljesítményű fogyasztókat: főzőlap, sütő, bojler, hőszivattyú, villamos fűtés, szauna, klíma, EV-töltő és műhelygépek.
Azonosítsd, mely berendezések működhetnek ténylegesen egy időben.
Ellenőrizd, hogy az egyes készülékek egy-, két- vagy háromfázisú bekötést igényelnek.
Készíts fázisterhelési tervet az egyfázisú fogyasztók L1, L2 és L3 közötti elosztására.
Motoroknál vedd figyelembe a cosφ, a hatásfok és az indítási áram hatását.
Számolj a később telepítendő készülékekkel, de ne adj indokolatlanul nagy tartalékot.
Hasonlítsd össze az eredményt a mérőhely, a mért fővezeték, a főelosztó és a csatlakozóvezeték terhelhetőségével.
Az igényt egyeztesd villamos tervezővel vagy regisztrált szerelővel, majd jelentsd be a területileg illetékes elosztónál.

Teljesítménygazdálkodás és prioritáskapcsolás

A szükséges csatlakozási teljesítmény csökkenthető, ha a nagy fogyasztók nem működhetnek egyszerre. Egy prioritáskapcsoló vagy energiamenedzsment-rendszer például korlátozhatja az autótöltő áramát, amikor bekapcsol az indukciós főzőlap, a hőszivattyú fűtőbetétje vagy egy nagy műhelygép.

A vezérlésnek azonban a fogyasztók működési logikájához és a védelemhez kell igazodnia. Nem használható arra, hogy alulméretezett vezetéket vagy hibás túláramvédelmet tegyen látszólag elfogadhatóvá.

Hogyan igényelhető teljesítménynövelés vagy fázisbővítés?

Ha a meglévő áramerősség már nem elegendő, teljesítménynövelést kell igényelni. Ha az egyfázisú csatlakozást háromfázisúra kell átalakítani, fázisbővítésről beszélünk. A konkrét eljárás az elosztói területtől és attól függ, hogy a meglévő hálózat képes-e kiszolgálni az új igényt.

meg kell határozni a szükséges fázisszámot és névleges áramerősséget,
be kell nyújtani az igénybejelentést az illetékes elosztóhoz,
az elosztó megvizsgálja a hálózati kiszolgálhatóságot,
ellenőrizni kell a csatlakozóvezetéket, a mért fővezetéket, a mérőhelyet és a főelosztót,
szükség esetén szabványosítani vagy át kell építeni a mérőhelyet és a fogyasztói fővezetéket,
a feltételek teljesítése után az elosztó cseréli vagy állítja be a csatlakozási főbiztosítót,
hálózati kapacitáshiány esetén közcélú hálózatfejlesztésre is szükség lehet.

Az MVM tájékoztatása szerint a teljesítménynövelés előtt műszaki ellenőrzés történik, és alkalmatlan mért fővezeték, mérőhely vagy főelosztó esetén előbb ezeket kell megfelelővé tenni. A szolgáltatói csatlakozóvezeték elégtelen keresztmetszete szintén cserét tehet szükségessé.

Mikor kerülhet okosmérő a mérőhelyre?

Az MVM jelenlegi tájékoztatója szerint az elosztó kisfeszültségű, legfeljebb 3×80 A-es közvetlen mérésnél többek között akkor köteles okosmérőt felszerelni, ha új csatlakozás vagy teljesítménybővítés során a felhasználási hely eléri vagy meghaladja a 3×32 A-t. Okosmérő felszerelését más feltétel, például meghatározott éves fogyasztás vagy háztartási méretű kiserőmű is kiválthatja.

Csatlakozási teljesítmény és villamosenergia-fogyasztás

A teljesítményt kW-ban, az elfogyasztott villamos energiát kWh-ban mérjük:

$E = P \cdot t$

A 3×25 A csatlakozás elméleti teljesítménye 17,32 kW, de ez nem jelenti azt, hogy az épület folyamatosan 17,32 kW-ot vesz fel. A fogyasztás attól függ, hogy a készülékek ténylegesen mekkora teljesítménnyel és mennyi ideig működnek.

Mikor indokolt a teljesítménynövelés?

Teljesítménynövelés lehet szükséges indukciós főzőlap, hőszivattyú, villamos fűtés, átfolyós vízmelegítő, szauna, elektromosautó-töltő vagy új műhelygépek telepítésekor. Figyelmeztető jel lehet a csatlakozási főbiztosító rendszeres működése normál használat közben, de előbb ki kell zárni a hibás készüléket, a zárlatot, a nem megfelelő fáziselosztást és az installáció egyéb hibáit.

A nagyobb amperérték nem pusztán biztosítócserét jelent. A vezetékek terhelhetőségét, a feszültségesést, a zárlati feltételeket, az érintésvédelmet, a mérőhely kialakítását és a helyi közcélú hálózat kapacitását is ellenőrizni kell.

Csatlakozási teljesítmény – amper-kW táblázat